Tegnap délután, míg tanultak a gyerekek, leültem melléjük, és elkezdtem összehorgolni a pöttyeimet.
Nem tökéletes, nem pontos, de az enyém, sőt, annál inkább az enyém, összeillünk. Néha elszámoltam a pálcákat, és csámpás lett, vagy elfelejtettem összekapcsolni, itt-ott csalni kell majd egy kicsit, de a végeredményen nem fog már látszani. Lassan azért kezdek belejönni. Lehet hogy egy árnyalattal vastagabb fehér fonal jobb lett volna hozzá egyébként, így kicsit szellősnek tűnik a teste, de azért szeretem. Persze szebb lenne pamutból horgolva, sokkal szebb, de a pöttyök anyaga leginkább gyapjú (van benne Takaró, meg Kissthefrog, Karisma, de még Vasárnap is) így aztán a hátttérhez is egy gyapjú-akril keveréket használtam.
Ez itt a negyede körülbelül, egy suta telefonos fotón:
(A "projekt" szótól rosszul vagyok, mert ez olyan menedzseresen rideg és számító kifejezés, amihez bennem olyan képzetek társulnak, mint termékfejlesztés, célcsoport, reklámkampány, bevételnövelés, pályázat, és effélék, amelyek egy másik, pénzorientált világ sajátjai.
Bár sokaknak biztosan magától értetődő az angol szóhasználatot átvenni, amióta egyetlen nagy, globális kötős-horgolós-himzős-szövős-varrós(stb) közösség tagja a világ összes lánya-asszonya... Pedig biztosan sok szép magyar szó közül választhatnánk, ami jobban megragadhatná a textilekkel, fonalakkal való foglalatosság finomságát, lágyságát, a gondoskodás, melengető beburkolás-beburkolódzás vágyának a szépségét, gyöngédségét, vagy akár azt az önfeledt örömöt, ami ebben az önmagáért való játékban rejlik. Mert a játék célja maga a játék. Jó, persze, remek, hogy lesz a végén mondjuk egy csinos pulóver, de ha az út maga nem volna élvezetes kihívás, ha nem a fonal érintése, a színek látványa, és maga a kötés folyamata lenne a flow, akkor inkább vennénk valamit a boltban (ennyiért simán, hiszen egy kardigánra való különleges festésű, márkás merino/selyem/kasmir/alpaka fonal ára vetekszik az aranyéval). Igaz, az is lehetséges, hogy csak azért tiltakozom a szó ellen, mert tőlem áll távol a felnőttek világa, hiszen a munkám is örömteli alkotásból áll, amelyben a menedzsment inkább csak szükséges rossz, szenvedés számomra, amit szívem szerint elválasztanék a Játéktól (hogy ne is lássam :-) )).
Ez itt a negyede körülbelül, egy suta telefonos fotón:
(A "projekt" szótól rosszul vagyok, mert ez olyan menedzseresen rideg és számító kifejezés, amihez bennem olyan képzetek társulnak, mint termékfejlesztés, célcsoport, reklámkampány, bevételnövelés, pályázat, és effélék, amelyek egy másik, pénzorientált világ sajátjai.
Bár sokaknak biztosan magától értetődő az angol szóhasználatot átvenni, amióta egyetlen nagy, globális kötős-horgolós-himzős-szövős-varrós(stb) közösség tagja a világ összes lánya-asszonya... Pedig biztosan sok szép magyar szó közül választhatnánk, ami jobban megragadhatná a textilekkel, fonalakkal való foglalatosság finomságát, lágyságát, a gondoskodás, melengető beburkolás-beburkolódzás vágyának a szépségét, gyöngédségét, vagy akár azt az önfeledt örömöt, ami ebben az önmagáért való játékban rejlik. Mert a játék célja maga a játék. Jó, persze, remek, hogy lesz a végén mondjuk egy csinos pulóver, de ha az út maga nem volna élvezetes kihívás, ha nem a fonal érintése, a színek látványa, és maga a kötés folyamata lenne a flow, akkor inkább vennénk valamit a boltban (ennyiért simán, hiszen egy kardigánra való különleges festésű, márkás merino/selyem/kasmir/alpaka fonal ára vetekszik az aranyéval). Igaz, az is lehetséges, hogy csak azért tiltakozom a szó ellen, mert tőlem áll távol a felnőttek világa, hiszen a munkám is örömteli alkotásból áll, amelyben a menedzsment inkább csak szükséges rossz, szenvedés számomra, amit szívem szerint elválasztanék a Játéktól (hogy ne is lássam :-) )).
Én azért szoktam a projekt szót használni, mert a "munka" szóhoz a mi nyelvünkben sajnos az örömtelen és izzadságszagú fáradtság tapad, az "alkotás" szó pátoszos fellengzősségétől meg irtózom, márpedig, ha lelkes hobbikézimunkázók vagy akár szépséges vásári portékát előállító iparosok sajátítják ki, akkor fellengzőssé válik, és nem marad semmi a valóban átszellemült művészeknek. A játék kifejezés nem rossz.
VálaszTörlésAzt hiszem nagyon értem! A te munkád az én projektem! :-) Dehát ez érthető, hogy előzmény és foglakozásfüggő, hogy kinek milyen érzelmek kapcsolódnak a különféle szavakhoz... nekem a projekt olyan nyűgmunkához kapcsolódik.m ami külső elvárás és utálatosság ezért, az alkotás meg belső igény... meg olyan mázlista vagyok, hogy az igazi munkám is az. De ezzel kivételes a helyzetem.
Törlés