Hát, lehet, hogy a chevron minta már olyan rég van divatban, hogy ki is ment belőle, sőt, biztosan az ombre iránti lelkesedés sem tart már sokáig, ennek ellenére én épp most kötöttem bele ezeket egy még-épp-hogy-csak-trendi sapkába. De mivel a trendek úgysem annyira foglalkoztatnak, illetve, egytől egyig mindet épp a végén, vagy csak az elmúltával kezdem el megszokni és megkedvelni, ha egyáltalán megkedvelem, így aztán ez a sapka épp hozzám való. A növényi festésű fonalakból , miután megkötöttem a kardigánomat, még maradt egy csomó, és a színes-mintás kötést (nem tudom mi a neve, intarzia?) is ki akartam próbálni idén. A dologhoz EZ a sapka hozta meg a kedvem, és EZ, de nem akartam egyből egy előre adott mintával gúzsbakötni magam.
Azt hiszem, a színes fonalak váltogatása nem az én műfajom, nem élveztem a műveletet különösebben, és nem is vagyok elégedett a végeredménnyel. Bár az öblítés-szárítás után elfogadhatóbb lett a kötéskép, mint amilyen előtte volt (lásd a második képen), de még mindig nem az igazi. De azért nem bánom, hogy kipróbáltam.
A sapka alapszínét bodza adta, az első cikkcakk gilisztaűző varádics, a második sárgarépa levele és hagymahéj, a harmadik pedig zölddióburok.
Egy kis koratavaszi kaland volt ez - és azt hiszem, sapkából idén elég is lesz ennyi. Jöhetnek a kendők és a kardigánok!
Azt hiszem, a színes fonalak váltogatása nem az én műfajom, nem élveztem a műveletet különösebben, és nem is vagyok elégedett a végeredménnyel. Bár az öblítés-szárítás után elfogadhatóbb lett a kötéskép, mint amilyen előtte volt (lásd a második képen), de még mindig nem az igazi. De azért nem bánom, hogy kipróbáltam.
A sapka alapszínét bodza adta, az első cikkcakk gilisztaűző varádics, a második sárgarépa levele és hagymahéj, a harmadik pedig zölddióburok.
Egy kis koratavaszi kaland volt ez - és azt hiszem, sapkából idén elég is lesz ennyi. Jöhetnek a kendők és a kardigánok!