Fonalevolúció

Vannak fonalak, amit újra és újra átalakulnak, át meg átfestődnek, és csak nagyon lassan, sok-sok keresgélés, és próbálkozás után találják meg az igazi identitásukat. De mindig bizakodom, hogy egyszer csak úgy születnek újjá, hogy össze tudnak simulni egymással.

Tavaly próbálkoztam meg először a növényi festéssel. Ekkor született az a két, egymással szépen összeillő olívás árnyalat, a kajszibarack levelével a sötétzöld, meg a varádiccsal festett mustáros sárga.

 Keletkezett ugyanekkor egy nagyon másféle, világoszöld is, szép egyébként, csak a többi növénnyel festett fonalak között tűnt kakukktojásnak. Először, amikor timsóval előpácolva megfestettem répa és vadmurok zöldjével, akkor halvány, hideg sárga lett, aztán rézpácba tettem, akkor UV zöldre váltott. Akkor aztán belemártottam rövid időre a bodza festőlevébe, ettől egy kissé fakóbb, tompább hidegzöld lett. Most, amikor válogattam a színeket, hirtelen elhatározásból átfestettem hagymahéjjal, (mert megmolyosodott a konyhában, de kidobni sajnáltam...) amitől elnyerte ezt a csodálatos mély arany-okker színét. Így már szépen harmonizál majd a korábban festett olívazöldes-sárgás színekkel.

előtte-utána

 Ahogy gyülekezett a társaság, éreztem, hogy ők így együtt egy csíkos kardigánná akarnak lenni, egy szép fűszeres-őszies, vidám kardigánná. De kevesen voltak még. Ekkor betoppant közéjük egy illusztris vendég, egyenesen Uruguayból: Malabrigo Arroyo. Sötét és titokzatos, tele mély zöldekkel, lilákkal, éjkékekkel, barnákkal. Candombe árnyalat. Egyből megtalálták az összhangot, de az aranyszínt ellenpontozó mély akkordoknak társra volt szüksége... Az a két gombolyagnyi gyapjú halvány rózsaszín Libikóka volt egykoron, aztán tavaly vad püspöklila lett ételfestékkel, de hiába. Most jött el az ő ideje: a hagymahéj-főzetben éjsötét padlizsán-lilává változott-tompult, és beállt a csapatba ötödiknek.

Már sokan vannak, de talán még egy dióval festett zöldesbarna vagy sötétbarna gombolyag is csatlakozik hozzájuk, ha megszületik. A lassú munkához idő kell...de mire sikerül befejeznem az utolsó simításokat életem első két, csaknem elkészült kardigánján, addigra talán ez a harmadik is készen áll majd a nagy kalandra.