Egy hedonista emlékiratai

Mostanában a textil és a kerámia terén is a hatszöges motívumok foglalkoztatnak, így muszáj volt végre kipróbálnom ezt az afrikai virág nevű horgolt hatszögblokkot is, amit nagyon régóta szerettem volna.

Évekkel ezelőtt vettem ezt a sok gyönyörű árnyalatú pamutfonalat, valami nagy akció alkalmával, amikor megtudtam, hogy kivonja a Barka a forgalomból a Gilicét is. Valami nagyobb színes dolgot képzeltem el belőlük, pulóvert, párnát, kendőt, amiben érvényesülhet a sok szép pasztellszín összjátéka. Végülis egy virágos táska izgatta leginkább a fantáziámat, aminek a mintájába ITT szerettem bele, de EBBEN a fazonban tetszene a legjobban.  A két bambuszkarika is megvan hozzá... csak időm nem volt. Ki tudja, jövő nyárig lesz-e, vagy elkészül-e valaha, de ki kellett próbálni legalább.

Akkor is, ha ezen kívül még 14 befejezetlen cucc szomorkodik a kosárban. 

Biztos a november teszi... Régebben csak ilyenkor kötöttem, mert ekkor rendszerint elkezdtem fázni, és minden évben ellenállhatatlan vágyat éreztem sapka vagy sálkötésre. Mostanra ez a mániákus késztetés már konstans lett, de most is novemberben tetőzik a függőség. És képtelen vagyok szépen sorban, rendben dolgozni, pontot tenni a mondat végére, majd kezdeni a következőt. Nem, én habzsolok, dőzsölök, belekötök mindenbe és szimultán haladok... vagy épp stagnálok. A könyvekkel is így vagyok, egyszerre tízet olvasok, az adott pillanat, ötpercnyi, vagy félórányi szabadidő hangulata dönti el hogy ma melyiket folytatom... amíg be nem szippant egy annyira, hogy evés és alvás helyett is azzal foglalkozzak. Más, nálam rendesebb emberek bizonyára nagyobb önuralommal bírnak, én meg csak élvezem ezt a barokkosan élvhajhász tobzódást, ezt a szabad, felhőtlen interakciót a textilek és a szövegek fonalával :-) .

Íme a kupac:

Azt azért megígértem magamnak, hogy ma ebből mindenképp befejezek hatot. Bebizony. Mert ezek már tényleg majdnem készek, hordani is jó lenne. És további ötöt-hatot még idén, ez talán belefér még a karácsonyivásározós-nagytakarítós-ünneprekészülős évvégébe is, mert ezeknek sem kell sok. A jövő évre pedig már csak a két félkész kardigánt akarom hagyni. Meg az afrikai virágokat... és ahogy ismerem magam, rögtön el is kezdek még két kendőt, egy újabb kardigánt, és ki tudja még mit...