2016. július 12., kedd

Utazóskötős poszt

A múlt heti nyaraláson végre volt idő pihenni, és kötögetni:
Ez amolyan feltételes reflex: ahogy kilépek a munka és háztartás bűvköréből, automatikusan nyúlok a kötőtűimhez, és el se engedem hazáig, minden alkalmat megragadok.
 Kicsit úgy vagyok ezzel, mint Hamvas Béla a borral: inni mindig mindenkor, minden körülmények között lehet.
Ez egyébként egy kardigán lesz. A KTF fonalat nyáron se rossz kötni, mivel olyan madzagszerű a beavatásig, nem melegít annyira a paplanná növögető kötemény. És a vastagabbik olyan üdítően haladós: már csak egy ujj hiányzik.

Egy bőröndnyi fonalat és kezdeményt vittem magammal. Haladtam kicsit a ginkómmal is:
 ...és horgoltam néhány afrikaivirágos blokkot is... hát egyszer majd csak meglesz az ötven darab:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése