2014. június 10., kedd

Hogy mást is boldogítson

Még mindig textilfestek, de a puszta élvhajhászaton túl most célt is találtam neki: ajándékba készült a "festmények" nagy része. Szép volt az a délután, amikor a kisház tornácán tarkállottak, vibráltak a színesre batikolt anyagok.

Az első képen baloldalt egy nagy terítő szárad, jobb oldalt pedig egy párnahuzat (készen vettem régebben az Ikeában - könnyű átváltoztatni így egyedi ajándékká!). Köztük egy gyerekruha  - a kimoshatatlan foltokat így is el lehet tüntetni, ha olyan jó ruhadarabról van szó, amit érdemes még megmenteni.
 A pólókat rokon kamaszfiúknak festettem. (Munkaruházati boltban kapható nagyon jó minőségű fehér póló olcsón.) A jobb oldalinak csak a középső részét hajtogattam, az alját és a tetejét egy hígabb festékben áztattam, hogy ott ne legyen mintás. Legközelebb olyant készítek, hogy a póló nagy része egyszínű lesz (szürke, mondjuk), és a közepén pedig egy húszcentis sávban a legvadabb szivárványt batikolom...
 Lett még egy szürke-zöld:
 Meg egy sárgás-zöldes-kékes. Ennek a pólónak annyira örült a kamasz keresztfiam, hogy le sem vette, míg náluk voltunk, pedig azért a kamaszoknál sosem egyértelmű, hogy mivel találunk célba... :-)
 Még egy nagyméretű terítő/függöny készült, kékkel, hatszögletű mintával, de az is lehet, hogy lapszoknyát varrok majd belőle.
 A korábbi textilek némelyikébe pedig naplókat kötöttem. A hímzéssel nem vagyok elégedett, de Zsófi, úgy tűnt, így is örült neki!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése