Amikor a betegségből lábadozva, egy hét tétlenség után kedvem támad csinálni végre valamit, de még nincs erőm sem munkához, sem takarításhoz, viszont ülni már tudok, akkor jön el a kötés ideje. (Mert egyébként, az ajándékkészítéseket kivéve, nem jellemző, hogy otthon kössek, leginkább csak utazás, vagy nyaralás közben szoktam.)
Elővettem a tavaly nyáron festett smaragd fonalamat, (Barka Piktor, Fecske) és
elkezdtem egy Traveling woman kendőt belőle:
Időközben
mondjuk kétségeim támadtak, hogy ez az annyira szeretett szín és annyira
megkötni vágyott kendőminta illik-e hozzám egyáltalán, (mert nem mindig az hozza el a harmóniát, amihez annyira vonzódunk) de a dilemmát úgy
oldottam fel, hogy kitaláltam, kinek fogom elajándékozni a kendőt. A
fonal másik feléből meg majd egyszer magamnak is kötök valamit (van
hétszáz méter), kombinálva-tompítva egy sötétzöld, vagy szürkészöld
szállal... esetleg harmadszor is befestem,. hogy a harsogása szelídüljön... vagy egyszerűen hozzáfiatalodom :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése