(Az első kép hasonlít leginkább a fonal valódi színéhez, de hiányzik róla az a sokféle smaragd és gyönyörű mélytürkíz színárnyalat, ami pedig van neki, a világoskék és fűzöld helyett.)
Az ilyen jellegű a csipkemintából már a harmadik változatot kötöttem, (azaz az életem négy csipkéjéből három ilyesmi volt) egyelőre nem választok hasonlót, mert kicsit meguntam. Viszont a hétvégi pesti utazásunk alkalmával elkezdem életem első kardigánját, egy raglán fazonú rövidujjút, felülről egyben kötve, saját kútfőből - meglátjuk mi sül ki belőle. Csíkos lesz (semmi csipke), két sor sötétzöld gyapjú, két sor szürkészöld alpaka...
Gyönyörű lett, ne add ajándékba, hordd te magad, illene a szemedhez.
VálaszTörlésÓ, köszönöm, Eszter! Már elajándékoztam Anyukámnak, a születésnapjára... nagyon szereti ezt a színt, meg a könnyű sálakat is. Jó sok maradt még a fonalból, mehet hogy egy másik vékony szállal összefogva kötöm majd meg magamnak, hogy ne legyen ennyire könnyed :-) (Fogalmam sincs miért vonzódom a robosztusabb kötött dolgokhoz)
Törlés:)) óóó, egy újabbacska blog! örvendek!
VálaszTörlésRita, köszönöm, hogy feltetted a blogajánlódba! :-)
TörlésBocsánat,nem jelenítette meg a gmail nekem a hozzászólásaitokat, csak véletlenül vettem észre, hogy írtatok, mikor valamit kerestem a blog adminisztrációs felületén... 9 nappal később...
VálaszTörlés